Út Önmagad felé

 

Amikor megszületik benned a döntés, hogy megismerjed azt Aki Te Valójában Vagy, elindulsz egy olyan Szellemi Úton amikor minden nehézség ellenére szembe nézel saját magaddal, mindazzal ami a Lelkedben van és zajlik.

Megérted a gondolataid teremtik meg a valóságodat, ráébredsz, hogy a nehézségeid által milyen sokat vagy képes tanulni saját magadról, megismered magad és mások Szabad Akaratának nagyságát és jelentőségét, megtapasztalod a mindent és mindenkit összekötő határtalan Szeretet energiáját, csodáját és erejét. Először csak tisztán érzed majd látod, minden történésnek az életedben van lelki háttere és semmi nem történik véletlenül sem benned, sem körülötted. Megtanulod szeretni és elfogadni önmagad, mindazon külső és belső tulajdonságokkal együtt amit erre az életedre választottál, akkor megszületik az érzés a lelkedben, méltó vagy az szeretetre, boldogságra, anyagi biztonságra, egészségre, harmonikus családi-baráti-párkapcsolatra. Amikor tudod és hiszed, hogy mindezt  megérdemled abban a pillanatban megjelennek a fizikai valóságodban is. 

 

ÉN EBBEN SZERETNÉK A SEGÍTSÉGEDRE LENNI !!!

Szeretettel!

Kata

 

 

Önismeret és önéletrajz fejezetei

 

1 fejezet.

Sétálok az utcán. Van egy gödör a járdán. 

Beleestem. Elveszett vagyok és remény nélküli.

Azt érzem ami történt  nem az én hibám.

Egy örökkévalóság amíg kijutok a gödörből.

 

2. fejezet

Sétálok ugyanazon az utcán.  Van egy mély gödör a járdán.

Úgy teszek mintha nem látnám.

Megint beleestem.  nem hiszem el hogy megint ugyanott vagyok.

De úgy gondolom most sem én tehetek a történtekről.

Megint hosszú időbe telik amÍg kijutok.

 

3.fejezet

Sétálok ugyanazon az utcán.

Van egy gödör a járdán. Látom hogy ott van.

Mégis beleestem …szinte már megszokásból.

Nyitva a szemem. Tudom hol vagyok.

Azt is tudom hogy az én hibámból történt.

Azonnal kikerülök belőle.

 

4.fejezet

Sétálok ugyanazon az utcán.

Van egy gödör a járdán. Kikerülöm.

 

5.fejezet

Egy másik utcán sétálok.

 

 

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián verse....


Nem érdekel, hogy miből élsz.

Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,

és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával,

Nem érdekel, hogy hány éves vagy.

Azt akarom tudni, megkockáztatod-e,

hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,

az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

 

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a holddal.

Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,

Hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,

és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal,

az enyémmel vagy a tieddel,

hogy vadul tudsz-e táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis

megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,

vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk

az emberi lét korlátaira.

 

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,

hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni

az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,

ha az nem mindennap szép, és hogy isten jelenlétéből

ered-e az életed.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,

az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján

és azt kiáltani az ezüst holdnak, hogy IGEN !!

 

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.

Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni

egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,

fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.

Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában

anélkül, hogy visszariadnál.

Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.

Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,

amikor minden egyéb már összeomlott.

Azt akarom tudni,hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,

és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.